Így emelkednek durván a parkolási díjak a budapesti kerületekben
A Főváros a zöld rendszámos autókat sem kímélte.
Az ország megítélése jelentősen javult, különösen az ünnepség morális hatása miatt.
„Az eucharisztikus világkongresszust azonban nemcsak nemzetközi, hanem hazai fejlemények is beárnyékolták. Május folyamán került kodifikálásra A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló, 1938. évi XV. törvény, amely később első zsidótörvényként vonult be históriánkba. Jóllehet a katolikus egyházi elit több ponton nem értett egyet a jogszabálytervezetével, a törvény alapvető céljával, vagyis a keresztény értelmiség védelmével viszont mind Serédi, mint Glattfelder Gyula csanádi püspök egyetértett.
Utóbbi, érzékelve a törvény előkészítésére gyakorolt német szellemi hatást, így fogalmazott: »Ott a fajimádás megszállottjai és kiskereskedői százötven százalékos germán alapossággal rendelésre és határidőre szállítanak új vallást, mely egy fantazmagória, a komoly tudomány által lemosolygott vérmítosz kedvéért kétségbe vonja a kereszténység értékét.«
A tervezet felsőházi szavazásán ezen kamara katolikus főpap tagjai a világkongresszus előkészítő munkálatai miatt nem vettek részt. Ironikus, de még inkább tragikus módon a törvény pont a kongresszus idején, 1938. május 29-én lépett hatályba.
Minden negatívum és ellentmondás ellenére azonban a kongresszus hatása és szellemisége alól még annak ellenzői sem tudták teljesen kivonni magukat. Az ország megítélése jelentősen javult, különösen az ünnepség morális hatása miatt. Csak remélni lehet, hogy a 2020. évi, 52. Eucharisztikus Világkongresszus, amelynek 82 év után ismét Budapest ad otthont, sikeresen fog hozzájárulni hazánk erkölcsi megújulásához, és Vörösmarty Mihály szavaival élve: »És áldozni tudó szív nemesíti az észt.«”